Oratio 11
Libanius
Libanius. Libanii Opera, Volume 1, Fasc 2: Orationes VI-XI. Foerster, Richard, editor. Leipzig: Teubner, 1903.
παρ’ ἡμῖν δὲ οὐχ ὁ | Ζεὺς οὔτε χάλαζαν ἐμβάλλει χαλεπὴν οὔτε χιόνα [*](R 344) συχνὴν οὔτε ὄμβρον πολύν, δι’ ἃ τῆς συνουσίας τὸ [*](4 οὐ μόνον γράφεται ἐκτάδην, ἀλλὰ καὶ ἐκταδὸν ἀττικῶς (= Τhom. Μ. s. ν. p. 161, 12) Β2) [*](3 v οὐκ εἰσὶν in ras Ρ4 οὖν inser Ι2 4 ἐκταδὸν — προκείμεναι citat Thom. Μ. s. ν. ἐκτ. p. 161, 12 ἐκταδόν, ὡς ὁ αὐτὸς ἐν τῷ αὐτῷ λόγῳ· ἐκταδὸν κτλ. | τούτους μὲν ὁ Μο 7 καὶ — 15 ἔταξεν citat Plan fol. 99r et v | παρὰ Μο Plan 8 χιόνι καὶ χαλάζῃ Μο Plan 12 „aut ἀπαιθριάσειεν leg. aut ἀπαιθριάειαν“ Re 13 πλοῦ inser C f 14 μὲν inser I2 | εἰς ἀλλήλους om Plan | ὁ φιλίας Re ὠφελείας libri Plan Mor | ὁ νόμος Μ 15 ἀνθ’ ἑαυτῶν Mor ἔνθ’ ἑαυτῶν libri exceptis U qui rasuram 10 litterarum, et Ι qui τὸν καιρὸν ὑφ’ m2 in ras 8 litterarum et οὗ praebet ἀνθ’ ὧν vel ἐν ᾧ ἑαυτῶν Gasda ἐκεῖνα ὑφ’ ὧν inserui praeeuntibus Re qui ὑφ’ ὧν et Cobeto Mnem. V 109 (Coll. 105) qui τὰ ὑφ’ ὧν coniecit 16 κεκώ- λυται ἁ 18 καὶ (pro δι’ ἃ) — 512, 1 διασπασθήσεται citat Plan fol. 99v 18 ὃν Re)