De materia medica

Dioscurides Pedianus

Dioscurides Pedianus. De materia medica, Volumes 1-3. Wellmann, Max, editor. Berlin: Weidmann, 1907-1914.

2 ταύτης τὰ φύλλα λεῖα σὺν μέλιτι καταπλασσόμενα ἐρυσιπέλατα καὶ πᾶσαν φλεγμονὴν ἰᾶται· ὑποθυμιώμενα δὲ ξηρὰ εἰς ὑποκαπνισμὸν τοὺς ὑπὸ ξηρᾶς βηχὸς καὶ ὀρθοπνοίας ἐνοχλουμένους θεραπεύει, ὅταν χανόντες τὸν καπνὸν δέξωνται τῷ στόματι καὶ καταπίωσι· ῥήσσει δὲ καὶ τὰ ἐν θώρακι ἀποστήματα. τὸ δ᾿  αὐτὸ ποιεῖ καὶ ἡ ῥίζα ὑποθυμιωμένη καὶ ἔμβρυον τεθνηκὸς ἐκβάλλει ἐν ὑδρομέλιτι ἑφθὴ πινομένη.

[*](112 RV: βήχιον ἢ βήκιον· οἱ δὲ πήχιον, οἱ δὲ πετρίνη, οἱ δὲ πετρώνιον, οἱ δὲ πίθιον, οἱ δὲ παγγόνατον, οἱ δὲ χαμαιλεύκην, οἱ δὲ πρόχετον, οἱ δὲ ἀκρόφυλλον, οἱ δὲ χαμαίγειρον, Αἰγύπτιοι σααρθρά, Ῥωμαῖοι τουσσιλάγω, οἱ δὲ φαρφάριαμ, οἱ δὲ πουστουλάγω, Βέσσοι ἀσᾶ.)[*](7 SIM.: D. eup. I 170 (182) — Pl. XXIV 135 XXVI 30 eup. II 33 (245).)[*](1 αὐτῆς addidi post πρὸς inser. γῆν E κάτω] ἄνω NDiH (corr. H2) cf,. Pl. subalbida a terra, superne pallida: Dl. quae circa terra fuerint, alba sunt et superiora angulosa et viridia sunt et multa λευκά NOrib.Di 2 πρὸς τὰ om. Orib.E ἄνω] κάτω NDi 3 χλωρὸν ἢ ὠχρόν Ε (corr. E2) 4 τὸν καυλόν Di post τινὲς del. αὐτὸ E2 ἄκαυλον εἶναι (pro ὑπάρχειν) E Nigri sententiam impugnat D. cf. Pl. XXVI 30. D. praef. 7 5 ἡ ῥρίζα E ἄχρηστος om. Orib.NPl.: radi est illi tenuis et inutilis Dl: εὔχρηστος coni. Corn. propter sequentia φύεται δὲ Ε 6 καθύγρους Orib.: ἐν ὑγροῖς τόποις N 7 λεῖα om, E: post ἰᾶται colloc. 0: post καταπλασσόμενα N (in arch. mg. adscriptum fuit) 9 ἀποκαπνισμὸν N βηχὸς χρονίας E ὀχλουμένους NDi 10 ἐὰν E ὑποδέξονται E: δέξωνται post στόματι colloc. FHADi 12 καὶ (alt.) om. NDi ἔμβρυόν τε Di 13 post ὑδρομέλιτι inser. ὡς κυάθω E: cyatum unum Dl)[*](14 N fol. 29: cap. om. C ἢ βήκιον om. HDi πήχιον] ῥήχιον N: ῥίχιον Di: correxi 15 πετρώνιον] πέγενον NADi: πήγανον H2: correxi οἱ δὲ πίθιον om. A χαμαιλεύκη HDi: quidam eandem esse arcion et alio nomine chamaleucen putant Pl. XXVI 30 16 ἀρχόφυλλον libri: correxi cf. Salm. de hom. h. iatr. 53 χαμαιγιρον N: χαμαίγειρον Hp: χαμαίγαρον v: Pl. XXIV 135 folio populi, sed ampliore (sc. chamaeleuce i. e. bechion) 17 σααρθρά libri: fort. σαρθρά τουσσιλλάγω N: τουσιλλαγώ Di: cf. Pl. XXVI 30: marg. add. N (rec. man.) tusilago farfaria idem est φαρφαριάμ Di cf. Pl. XXIV 135. ind. I 24 18 de Bessorum nom ef. Tomaschek l. s. 28)
125

113 ἀρτεμισία· φύεται μὲν ὡς τὸ πολὺ ἐν παραθαλασσίοις τόποις. | πόα θαμνοειδής, παρόμοιος ἀψινθίῳ, μείζω δὲ καὶ λιπαρώτερα φύλλα ἔχουσα. καὶ ἡ μέν τίς ἐστιν αὐτῆς εὐερνής, πλατύτερα ἔχουσα τὰ φύλλα καὶ τὰς ῥάβδους, ἡ δὲ λεπτοτέρα, ἄνθη μικρά, λεπτά, λευκά, βαρύοσμα· θέρους δὲ [*](113 RV: ἀρτεμισία μονόκλωνος· οἱ δὲ τοξιτησία, οἱ δὲ Ἐφεσφία, οἱ δὲ παρθενικόν, οἱ δὲ ὑπόλυσσον, οἱ δὲ ἀνακτόριος, οἱ δὲ σῴζουσα, οἱ δὲ λοχεία, οἱ δὲ λεύκοφρυς, προφῆται αἷμα ἀνθρώπου, Ῥωμαῖοι οὐαλέντια, οἱ δὲ σερπούλλουμ, οἱ δὲ ἕρβα ῥήγια, Γάλλοι πονέμ, Δάκοι ζουούστηρ.) [*](ἀρτεμισία ἑτέρα πολύκλωνος· οἱ δὲ χρυσάνθεμον, Ῥωμαῖοι ῥάνιουμ, οἱ δὲ ἕρβα Διανάρια, οἱ δὲ ἀρτεμίσιαμ.) [*](1 SIM.: Pl. XXV 73(?).) [*](1 EXC.: Orib. XI s. v. (ἀρτεμισία — αὐτῆς); Gal. XI 839; A. Mai l. s, VII 440 (e Ps. Ap. et D. lat), Ps. Orib. V 23 (e D. lat): Isid. XVII 9, 45; Hes. s. v. ἀρτεμσία cf. carm. de herb. 24.) [*](6 SIM.: Ps. Ap. 11.) [*](1 num. cap. υκζ 0: υκθ Di: ρκ E tit. περὶ ἀρτεμισίας F: περὶ ἀρτεμησίας HADi ἀρτεμησία μονόκλωνος RHA: ἀρτεμησία πολύκλωνος Di initio syn. e R add. ADi: marg. H2 μὲν ὡς τὸ πολύ om. Di: ἐπὶ τὸ πυλύ E 2 μείζοιν ROrib. cf, Pl. l. s. est autem absinthi modo fruticosa, maioribus foliis pinguibueque: Dl folia maiora et pinguia habens 3 τὰ addidi ex Orib. ἡ om. C αὐτῶν ἐστιν RDi: αὐτης ἐστιν E: ἐστιν om. Orib. 4 πλατύτερα τε R ἔχουσα post φύλλο transpos. Orib.E καὶ] κατὰ R τὰς] τοὺς FHADi ἡ om.E 5 λευκοτέρα R: λεπτοτέρας E: altera tenera tenuioribus (sc. follis) Pl.: altera tenera est Dl λεπτά μικρά C: μικρὰ καὶ λεπτά N: λεπτά om. Orib.Dl λευκὰ om. R: post ἄνθη tramspos. Di) [*](6 C fol. 20r: N 3 ἀρτεμησία CHADi τοξιτησία libri: toxotes Ps. Ap.: τοξότις carm. de h. l. s.: τοξότις· οἱ δὲ θυάς coni. Marc. 7 epesia Ps. Ap. parthenis Pl XXV 73: parthenicon Ps. Ap. apolissos Ps. Ap.: λυσσάς cognomen Dianae cf. Preller Robert gr. Myth. 330 A3 8 sozusa Ps. Ap. cf. Ἄρτεμις σώτειρα λοχεία] ΛΙΑ (sic) C. λεία NHA: correxi cf. Ἄρτ. λοχεία, λεχώ λευκόφρυξ R: λουκόφρυξ H: λευκόφριξ A: prophetae lycophras (lycoprasx) L) Ps. Ap.: λυκόφρυς carm. de h. 28: Λευκοφρυήνη cognomen Dianae eantropu Ps. Ap.: αἷμα Ἡφαίστου pap. mag. Lugd. ed. a Dieterich Jahrb. f. cl. Phil. Suppl. XVI 816 9 οὐλλέντια N: οὐλεντία HA σερπούλλου C: σερπουλούμ A: σερπυλλούμ H ἕρβα ῥέγια H: ῥήγα A (corr. A2) 10 πονεμ ibri at cf. Marc. Emp. 26 (260) artemisia herba est, quam Gallice bricumum appellant ζουούστη CHA cf. Tomaschek l. s. 28 11 C fol. 21r: N 3 ἑτέρα om. Di χρυσάνθεμον libri: crisantemis Ps. Ap. 12 ῥακίου Di cf, Ps. Ap. nomen herbae arthemisia tagantes. omoeos crisantemis, aegypti nym vocant, romani tanium vocant, alii eam vocant tanagitan (tanacutan V: lanaeitan L1), alii tanacipan τερτανάγετα RDiH: correxi coll. Veget. art. vet. II 6 vel radice Dianaria quam artemisiam dicimus ἀρτεμιάμ H)

126
ἀνθεῖ, ἐνιοι δὲ τὸ ἐν μεσογείοις λεπτοκαρφότερον βοτάνιον, ἁπλοῦν τῳ καυλῷ, σφόδρα μικρόν, ἄνθους περίπλεον τὴν χρόαν κηροειδοῦς λεπτοῦ, καλοῦσιν ἀρτεμισίαν· ἔστι δὲ εὐωδεστέρα τῆς πρὸ αὐτῆς.