Περὶ ὀρθογραφίας

Aelius Herodianus

Aelius Herodianus, Περὶ ὀρθογραφίας, Grammatici Graeci 3.2, Lentz, Teubner, 1868

λειρόφθαλμοϲ: εἰ ϲημαίνει τὸν προϲηνῆ, διὰ τῆϲ ει διφθόγγου [*](l. 3 Choer. 236. 33, E. M. 558, 1, Hes. λάχεια εὔϲκαφοϲ καὶ εὔγειοϲ· παρὰ τὸ λαχαίνεϲθαι, ὅ ἐϲτι ϲκάπτεϲθαι πυκνῶϲ. l. 6 Hes. l. 7 Choer. 238, 23. Hes. habet λίαξ παῖϲ ἀρχιγένειοϲ, vel potius ex Schmidtii coni. ἀρτιγένειοϲ sed idem etiam λίαν pro λείαν et λιανέω. l. 8 Hes., qui tamen etam habet λίβει, quod exstare etiam in Galeni lexico 516 adnotat Schmidt. l. 9 Choer. 236, 28, E. M. 562, 43. Hes. habet λεῖκνον et λίκνον. l. 16 Choer. 238, 22 Hes. Palso Choer. 235, 23 λῖμαξ: ῑ ἡ παράδοϲιϲ. l. 17 E. M. 562, 29 Choer. 239, 4, ubi altera originatio ἢ παρὰ τὸ λεία οἱονεἰ ὅπου ἡ λεία κατανέμεται τουτέϲτι τὰ πρόβατα, quae etiam ap. Orion. 93, 3 proponitur. Hes., apud quem tamen etiam λιμών exstat. l. Choer. 237, 29, Hes.) [*](l. 20 Ϲhoer. 238, 16, Hes. λειπογνώμων, λειπομορία, λειποτακτήϲαϲ Hes., idem λιπογνώμων, λιποτακτήϲαϲ. Schmidtius scripturam per ει improbavit secludens, sed ex Choer. 239, 6 apparet grammaticos de vocabulorum a λείπω δθψτορθμ scriptura διωερσε statuisse, atque sic etiam Herodianus statuisse videtur, qui ap. Arcad. 116, 12 et 118, 22 leλειπόπατριϲ habet, quod vulgo λιπόπατριϲ scribi solet; idem autem λιπερνήτηϲ παρὰ τὸ λείπεϲθαι ἐρνέων ἤγουν φυτῶν ap. Zonar. 1309 per t protulit, quomodo etiam ap. Hesych. exhibetur. Apud Hes. per ῑ scripta sunt haec: λιπαυρεῖ, λιπήμεροι, λιπόβιοι, λιποζύγων, λιπόνεωϲ, λιποϲτρατήῃ, λιποταξίου, quod ex Aristophane vel, ut Meinekio Anall. Alex. p. 162 videtur, Antiphane Choeroboscus profert. Ex Herodiano fluxerunt etiam haec ap. Choerob. λιποκτέανοϲ, λιποναῦται neque dubitaverim quin Origenes, quem Cholerob. citat, sua exempla ex Herodiano petiveri, λιπϲτρόφια παρὰ Νεοπτολέμω, ἐλλιπέεϲ παῤ Εὐφορίωνι. l. 21 Choer. 237, 30. τὸ δὲ λιρόϲ ὁ ἀναιδήϲ διὰ τοῦ ῑ παρὰ τὸ λίαν (ορᾶν} οἱ γὰρ ἀναιδεῖϲ λίαν ὁρῶϲιν ?) τὸ δὲ λίαν διὰ τοῦ ῑ γράφεται Choer. 235, 3. Verba seclusa fortasse a Choerobosco addita sunt et fortasse pro ὁρᾶν scribendum est ὁρμᾶν nb etymo ὄρω, nam Hes., qui σιμιλιαι de scriptura λείριον λειριόεντα praebet, explicat: ἀμέτρωϲ γᾶρ ὁδεύονται οὗτοι ln E. Orion. 93, 4 λιρόϲ ὁ ἀναιδήϲ. παρὰ τὸ λίαν τινὶ προϲκεῖϲθαι ἢ παρὰ τὸ λίαν ὁρᾶν ἐπεὶ ἀτενεῖϲ εἰϲι τούτων αἰ ὅ ὄψειϲ.) [*](l. 22 E. M. 562, 37, ϲhoer. 235, 11.)

544
γράφεται καὶ γίνεται παρὰ τὰ λείρια τὰ ἄνθη. εἰ δὲ ϲημαίνει τὸν ἀναιδῆ, παρὰ τὸ λίαν ὁρᾶν (? ὁρμᾶν).