Refutatio Omnium Haeresium (= Philosophumena)

Hippolytus

Hippolytus. Hippolytus Werke, Volume 3. Wendland, Paul, editor. Leipizg: Hinrichs, 1916.

τοὺς δὲ προφήτας ἀπὸ τῶν κοσμοποιῶν ἀγγέλων έμπνευσθέντας εὶ πηκέναι τὰς προφητείας· διὸ μὴ φροντίζειν αὐτῶν τοὺς εἰς τὸν Σίμωνα καὶ τὴν Ἑλένην πεπιστευκότας ἕως νῦν, πράσσειν τε ὅσα βούλονται ὡς ἐλευΜρους· κατὰ γὰρ τὴν αὐτοῦ χάριν αῴξεσθαι αὐτοὺς φάσκουσι.

μηδένα γὰρ εἴτιον σἴτιον δίκης εἰ πράξει τις κακῶς· οὐ γάρ ἐστι φύσει κακὸν ἀλλὰ θέσει. ἔθεντο γάρ, φησίν. οἱ ἄγγελοι οἱ τὸν κόσμον ποιήσαντες ὅσα ἐβούλοντο, διὰ τῶν τοιούτων λόγων δουλοῦν νομίζοντες τοὺς αὐτῶν ἀκούοντας. φθίσειν δὲ αὐθις λέγουσι τὸν κόσμον ἐπὶ λυτρώσει τῶν ἰδίων ἀνθρώπων.

[*](5—8 Iren. 123, 1: docuit semetipsum esse, qui inter ludaeos quidern filius apparuerit, in Samaria autem quasi pater descenderit, in reliquis vero gen- tibus quasi Spiritus sanctus adventaverit. esse autem se sublimissimam virtutem, hoc est eum qui sit super omnia pater (vgl. Hipp. S. 146, 7), et sustinere vocari se quodcumque eum vocant homines — 9 — 17 Iren. 23,3: prophetas autem a mundi fabricatoribus angelis inspiratos dixiese prophetias, quapropter nee ulterius curarent eos hi qui in eum et in Helenam eins spem habeant, et ut liberos agere quae velint; secundum enim ipsius gratiam salvari bomines, sed non secundum operas iustas. nee enim esse naturaliter operationes iustas, sed ex accidenti, quemadmodum posuerunt qui mundum fecerunt angeli, per huiusmodi praecepta in servitutem deducentes homines. quapropter et solvi mundum et liberari eos qui sunt eius ab imperio eorum qui mundum fecerunt repromisit.)[*](3 αὐτὸν Ρ 5 καὶ2 > Bunsen 1 352 (1 39), s. Iren. ob. zu S. 146, 4 καὶ ~Cruice 8 αὐτὸν Ρ βούλονται Ρ, 0 2 undeutlich 9 ὑπὸ We. 11 <τοῦ> νῦν Cruice, man erwartet ἀπὸ τοῦ νῦν (ulterius Iren.) τε ὁσα ó. (vgl. Iren.): τὰ σά Ρ 13 μηδένα Bunsen a. a. Ο. 1 358 (1 41): μηδὲν Ρ εἰσπράξει Ρ τι κακόν Bunsen 14 ἔστι Ε; Bansen κακός Ρ, verb. Bunsen [Iren.] 16 φθίσειν We.: φύσιν (φ nicht ganz kenntlich) Ρ, vgl. Bunsen I 354 (I 41), λύσιν (dann κόσμου) Gö. (vgl. solvi)
148

í οὐν τούτου μαθηταὶ μαγείας ἐπιτελοῦσι καὶ ἐπαοιδὰς φίλτρα τε καὶ ἀγώγιμα καὶ τοὺς λεγομένους ὀνειροπομποὺς δαίμονας ἐπιπἐμπουσι πρὸς τὸ ταράοσειν οὕς βούλονται· ἀλλὰ καὶ παρέδρους τοὺς λεγομένους ἀσκοῦσιν, εἰκόνα τε τοῦ Σίμωνος ἕχουσιν εἰς Διὸς μορφὴν καὶ τῆς Ἑλένης ἐν μορφῇ ’Αθηνᾶς, καὶ ταύτας προσκυνοῦσι, τὸν μὲν καλοῦντες κύριον, τὴν δὲ κυρίαν.