<GetPassage xmlns:tei="http://www.tei-c.org/ns/1.0" xmlns="http://chs.harvard.edu/xmlns/cts">
            <request>
                <requestName>GetPassage</requestName>
                <requestUrn>urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00533.opp-grc1:54</requestUrn>
            </request>
            <reply>
                <urn>urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00533.opp-grc1:54</urn>
                <passage>
                    <TEI xmlns="http://www.tei-c.org/ns/1.0"><text><body><div type="edition" n="urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00533.opp-grc1" xml:lang="grc"><div type="textpart" subtype="chapter" n="54"><p>καὶ τί λέγω τοὺς ἀνθρώ-

<lb n="15"/> ποὺς; οἱ πάντων κρατοῦντες θεοὶ τὸ χρυσίον ἀγαπῶσι,

καὶ τῷ Διὶ τοὔδαφος ἐκεῖθεν. καὶ τέρπονται τοῖς

<note type="footnote">5 Plat. lon. p. 536 A 7 cf. t. IV 710,7 R. Theogn. 699 sq.</note>

<note type="footnote">8 cf. t. II 178, 21 | Pind. Pyth. V 1 c. schol. cf. t. IV 1127,

13 R. Dem. Ol. I p. 15,2. Nicol. soph. prog. 4,2 (Rhet. gr. I

p. 280, 29 Walz). Georg. prog. 4 ib. p. 556, 12 12 cf. t. IV

442, 7 15 II. δ, 3 16 II δ, 2 cf. t. IV 981, 7 R</note>

<note type="footnote">9 ἤδη] ἀντὶ τοῦ ποτὲ Mm</note>

<note type="footnote">1 πλούτῳ (1 et 2) aut διὰ πλοῦτον coni Re 2 πρεσβευτὴς

scripsi auctore Re πρεσβύτης MLaVi sed in hoc βεύ supra

βύ m 2, ClBVa edd πρέσβις HVC cf. t. IV 980, 11 R | ὁ πλοῦ-

τος scripsi οὗτος libri edd 3 ἀπέφηνε Vi sed ἑ supra ἁ m2</note>

<note type="footnote">4 ἐξηγήσατο H I διὰ τοῦτον scripsi auctore Re διὰ τοῦτο

διατοῦτο HViClB) libri edd 5 διὸ Va 6 καὶ (1) om M |

ὅπλον Οἶ’ sed in εἰς πλοῦτον corr m 2 7 καὶ om M 8 εὐ-

ρυσθενῆ Vi sed εὐσθενῆ in marg m 2 εὐσθενῆ HCLaBVa et

γρ in marg Mor 10 γένν οὑς Va sed ουσ in ras 6 litt m2</note>

<note type="footnote">12 οὐ in ras Cl 2 | ἀπολέλοιπε V sed λε in ras m 2 ἀπέλιπε

HC | τῆ ante ἰσχύι HVC | ἤδη δή V καὶ δή Cl 14 τοὺς

ἀνθρώπους Vi sed τοῖς ἀνθρώποις in marg m 2 16 τέρπονται

Vi sed τρέπονται in marg m2</note>



<pb n="109"/>



χαριστηρίοις κἂν ἐλλείπῃ, σφοδρότερον τῶν δανειζόν-

των εἰσπράττουσιν. ἀλλ’ ὁ γενναῖος οὗτος σεμνότερός

ἐστι τῶν θεῶν καὶ οὐκ οἶδεν ὅτι Δήμητρός ἐστι παι-

δίον ὁ Πλοῦτος, οὕτω δ’ ἔχει ταραχωδῶς ὥστε κατα-

γελᾷ μὲν τῆς ἐμῆς περὶ τὰ χρήματα σπουδῆς, δακρύει <note type="marginal">5</note>

δέ, εἰ μὴ τῶν ἐμῶν κληρονομοίη. μαθέτω δὴ τῇ ψήφῳ

σωφρονεῖν ἐν ταῖς αἰτήσεσι. δότε μοι κατ’ ἐμαυτὸν

στένειν, ὦ δικασταί, δότε. τάχ’ ἂν γενοίμην ῥᾴων μὴ

τοῦτον ὀρῶν.

</p></div></div></body></text></TEI>
                </passage>
            </reply>
            </GetPassage>