<GetPassage xmlns:tei="http://www.tei-c.org/ns/1.0" xmlns="http://chs.harvard.edu/xmlns/cts">
            <request>
                <requestName>GetPassage</requestName>
                <requestUrn>urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00426.opp-grc1:1</requestUrn>
            </request>
            <reply>
                <urn>urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00426.opp-grc1:1</urn>
                <passage>
                    <TEI xmlns="http://www.tei-c.org/ns/1.0"><text><body><div type="edition" n="urn:cts:greekLit:tlg2200.tlg00426.opp-grc1" xml:lang="grc"><div type="textpart" subtype="chapter" n="1"><pb n="4"/><head>XXVI (XXV R)</head><head>ΠΡΟΣ ΙΚΑΡΙΟΝ.</head><note type="marginal">R II 91</note><p>Ὡς μὲν ἐπὶ τοῖς περὶ σὲ τετολμημένοις, ὦ
φίλτατε, διετέθην καὶ οἷα μὲν εἶπον, οἷα δὲ ἔπραξα
πρὸς τοὺς οὐ σωφρονοῦντας, τούς τε ἄλλους ἅπαντας
<lb n="5"/> εἰδέναι νομ·ίζω σέ τε οὐδενὸς ἧττον. ει’ οὖν τινα πρὸς
σὲ ποιοίμην καὶ παραίνεσιν, οὐκ ἂν εἰκότως ὑπολαμ-
βόνοις ἑτέροις με μᾶλλον χαριζόμενον ἢ τῶν σῶν πρό-
νοιαν ποιούμενον ἐπὶ τοῦτο ἀφῖχθαι, οὐδ’ ἂν χαλεπῶς
<note type="marginal">R II 92</note> φέροις, εἴ τι τῶν νῦν οὐκ ὀρθῶς | σοι δοκούντων
<lb n="10"/> ἐπανορθοίην. οὐ γὰρ οὓς οὐκ ἂν εἰκότως φιλοίης,
φαίην ἄν σε προσήκειν φιλεῖν, ἀλλὰ μὴ μισεῖν οὓς
οὐκ ἄξιον.</p><note type="footnote">C = codex Chisianus</note><note type="footnote">Α = Monacensis gr. 483 (Augustanuis)</note><note type="footnote">Ρ = Palatinus gr. 282</note><note type="footnote">I = Marcianus append. XCI 2</note><note type="footnote">Pa = Patmius</note><note type="footnote">Mo = Monacensis gr. 101</note><note type="footnote">V = Vindobonensis phil. gr. XCIII</note><note type="footnote">1 cf. t. I p. 182, 5 sq.</note><note type="footnote">1 τοῦ αὐτοῦ πρὸς V | ἱκάριον I λόγος ὀκτωκαιδέκατος post
ἰκάριον V rubr 2 πεπραγμένοις I 5 δ’ inter εἰ et οὖν
inser Ρ2 6 ὑπολαμβάνεις I 7 ἑτέροις P sed ι in ras
| με om Pa V μὲν Mor | προνοούμενον Mor 9 ὀρθῶν ὀρθῶν &lt;ἔν&gt;? |
δοκούντων ἔχειν coni Re 11 σοι V | οὓς οὐκ in marg inser Α</note><pb n="5"/><p>2. Οἶμαι δὴ δεῖν πρῶτον μὲν ὡς νῦν ἔχεις ἡμῖν
πρὸς τὴν πόλιν, διελθεῖν, ἐπειθ’ ὡς ἔχοις ἂν εἰκότως,
εἰπεῖν.</p><p>Οἴει τὴν πόλιν ἅπασαν τήνδε τὴν Ἀντιόχου Πρό-
κλου τε ἐρᾶν καὶ πρὸς ἐκεῖνον βλέπειν καὶ τὰ ’κείνου <lb n="5"/>
ποθεῖν καὶ τοῖς σοῖς ἄχθεσθαι καὶ δυσχεραίνειν ταυ-
τηνὶ τὴν μεταβολὴν καὶ πάντα μὶν λόγον, ἅπαν δὲ
ἔργον δύο ταῦτα βούλεσθαι, τὰ ’κείνου μὲν αἱρεῖν,
τὰ σὰ δὲ καταβάλλειν.</p></div></div></body></text></TEI>
                </passage>
            </reply>
            </GetPassage>